A munkáról
Meddig érdemes? Mikor hagyhatod abba? Hol van az a vékony, szinte elválaszthatatlan határ, amely megkülönbözteti magán életedtől? Mit áldoznál fel érdekében? Szerelmet, barátokat, szabadságot? Hagynád, hogy érzelmeid elsodornának, vagy angol úriember módjára végig nézed, ahogy a családod lassan porba hull, s az életed mit elterveztél darabokra törik. Az apád ki utolsó erejével is csak az ódon ezüst kilincseket törölgette ócska kis rongyával belehalt a lépcsőkön való mászkálásba, s a nő kit szívből szerettél oda adja magát egy másik férfinak, kit tán nem is szeret annyira, csak hát nem mondja meg neked, hisz te úgysem értenéd meg, miért is, te a munkával törődsz, s nem vele, azzal mit végez, nem lelke mélységes szomorúságával, mely lassan őt is felemészti. S mikor rájössz már minden hiába, munkaadód is sorozatában hozott meg hibás, rossz döntéseket, ártatlan lányokat küldött a halálba, csupán vallási elkötelezettségük miatt, ott állsz az ablak mellet kitekintve a szürke utcára, s felteszed magadnak a kérdést.
Miért? Mi értelme volt....

Álom,
Körülnéztem. Lassan feltápászkodtam fel az útról. Távolról egy patak csobogását fújta felém a szél. Hűvös az este. Fölöttem megannyi, ragyogó csillag. Sétálgattam a kihalt mezőn, követtem a macskaköveket egészen míg elértem egy aprócska faluig . Fából ácsolt házak, bor illata, hervadt virágok a kertben, tánc és zeneszó a helyi kocsmában. Beléptem. Odabent megcsapott a cigaretta füst. A rögtönzött színpadon egy cigány zenekar húzta a talpalávalót.I Ifjú, daliás legények kérkedtek tudásukkal, vajon melyikük forgatja meg a leggyorsabban a lányokat. A padoknál zsivaj, kuncogás. Pálinkától ittas arcok tekintettek reám.
(ezt csak úgy)

Miért a rock?
Más mint amit megszoktál. 
Más mint amit hallgatnál.
Más mint amit szívesen nézel.
Más mint amit elviselsz.
Érzelmes.
Szókimondó.
Vad.
Tüzes.
Szenvedélyes.
Igazi.